December huszonnegyedikén este meztelenül feküdtem az ágyon és maszturbáltam. Csak fél éve szeretkeztem először nővel, de az életem máris szétesett. Elmaradtak a régi barátok és nem találtam újakat.A szüleimmel nem beszéltem, mióta elmondtam, hogy más vagyok. Nem hibáztatom őket.

Apám pap, anyám a kántor, én pedig csak egy átkozott leszbikus.Néha, amikor simogatom magam, nem akarok elélvezni, egyszerűen csak jól esik, hihetetlen érzés. Egészen ellazul a testem. Néha a ciklusom alatt kényeztetem így a testem, néha mikor nagyon szomorú vagyok. Azon a karácsonyon a két dolog egybeesett. Csak a szeméremajkaim cirógattam, valahogy még maszturbálni se volt kedvem.Fürtikével nem lehetett jövője a kapcsolatunknak. Már ha azt kapcsolatnak lehet nevezni, ha két nő néha szeretkezik. A néha alatt hosszú heteket, hónapokat értek. Persze neki férje van, és családja, meg aztán ő nem is „olyan”, csak unatkozik talán. Mégis az ő testére gondoltam, miközben úgy-ahogy szexeltem magammal.Az éjjeliszekrényemen egy robosztus vázában pár fenyőág haldoklott. Mindenféle dísz nélkül ők jelentették nekem a karácsonyfát. Hogyan kerültek hozzám? HR-esként az én dolgom volt a munkahelyi karácsonyfa beszerzése és felállítása. Szomorú zöld fát választottam egy sáros csizma szomszédságából. A folyósón állítottam fel, hogy tovább szenvedjen. A tavalyi karácsonyfa jóval 24-e előtt nagyon hullni kezdett. Száraz tűlevei talán az ágon maradtak volna, ha az egyik rendszergazda nem a karácsonyfa alá terített plüsstakarón teszi magáévá a másikat. A délutáni váltásban csak a két rendszergazda dolgozott azon az emeleten, így nem volt nehéz rekonstruálni a történetet.Elképzeltem, hogy az idei karácsonyfa is hasonló sorsra jut. Előzékenyen nagyobb és puhább takarót választottam, mint tavaly. Szinte remélem, hogy huszonhetedikén a szinte csupasz ágakon lógó gömbök várnak. Bizseregni kezdett a testem, ahogy a lányra gondoltam, aki a fenyőfának feszülő meztelen keblekkel élvez. Próbáltam elképzelni a fenyőtűk érintését a mellén.Kirántottam az egyik obszcénen zöldellő ágat a vázból és finoman végighúztam a mellemen. Éreztem, ahogy a tűk hozzáérnek a bőrömhöz és egyre többet, egyre erőssebben akartam. Úgy fordítottam az ágat, hogy a mellbimbómat is elérje. Szokatlan érzés volt, és nagyon feltüzelt.Reszketett a kezem, ahogy a másik két ágat is magamra tettem. A harmadik fenyőág szinte észrevétlenül csúszott le a köldökömig, majd még lentebb. A combjaim közé szorítva a fenyőágat, szinte azonnal szétrobbant bennem a kéj.Harmadszor sodort magával a kéj, amikor a túlvilágról megcsörrent a telefon. Oxána kívánt boldog karácsonyt!