Ősza busz mellett a fák árnyai,mint élete filmjének kockái,pörögtek a busz mocskos üvegébe,fényt erőltetve fáradt szemüregébe,minden egyes lomb mint színes képkocka,újabb fényt beengedve új gondolatot hozva,éltette a szegény srác szemét,egy werkfilmbe pottyantott…